Apakaland (2022)

Ahány apa, ahány gyerek, ahány család, ahány élet, annyiféle kaland. Mégis felszabadító ráismerni arra, ami közös, ami hasonló. Menet közben pedig nem baj, ha tudunk nevetni önmagunkon, visszatekintve megbocsátani magunknak, előrenézve pedig elfogadni, hogy a kalandoknak sosem lesz végük.

Az Apakaland történetei nem csak egy család emlékeit idézik fel, hanem minden apát és anyát megajándékoznak a ráismerés örömével. Ennek az örömnek pedig része az a felfedezés is, hogyan tudjuk egyre mélyebben ismerni, egyre nyilvánvalóbban szeretni és egyre hatékonyabban támogatni mindazokat, akik igazán fontosak számunkra.

Nincs megállás. A gyerekeink nem pihennek. Kalandra fel megint, mindig. Amíg élünk.

Apakulcs (2021)

Az apák túlnyomó többsége szeretne jó apja lenni a gyermekének, mégis egyre többen teszik fel a kérdést: van-e nyitja az apaságnak? Hogyan kapcsolódhat egymáshoz apa és gyermeke? Mitől működik egy kapcsolat? Mitől lesz meghitt, bizalmas, szeretetteljes és biztonságot adó? Vannak-e az apaságnak alapelvei? Létezik-e apakulcs?

A kapcsolódásnak alapvetően három kulcsa van:
kapcsolódás a tudásban;
kapcsolódás a jóakaratban;
kapcsolódás a szövetségben.

A három kulcs szoros kölcsönhatásban van egymással. Az apák többsége ismeri ezeket a kulcsokat. A könyv abban segít, hogy tudatosan, egyre gyakorlottabban használják őket.
Bővebben: apakulcs.hu

Csík zenekar (2013)

A Csík zenekar huszonöt éves története sok párhuzamos történet összefonódása. Ez a huszonöt év sok és sokféle zenekar több-kevesebb évének egymásra rakódása.

Ugyanúgy, ahogy nem igazán tudjuk megmondani, hány zenekar is a Csík zenekar, arra is nehéz válaszolni, valójában mit is tart kezében az Olvasó. Kronológiát? Azt is. Interjúkötetet? Azt is. Vitairatot az autentikus népzene hívei és a feldolgozáspártiak nézetkülönbségeiről? Azt is. Sztorigyűjteményt? Azt is. Képeskönyvet? Azt is. Ezt is, azt is, amazt is.

Személyes élmények alapján idézzük fel ezt a negyed századot. Megszólalnak azok, akik részesei voltak vagy ma is részesei a Csík zenekar életének. A sor persze nem lehet teljes. Ez a negyven ember azonban meglehetősen jól mutatja azt a hihetetlen mozgékonyságot, nyitottságot, változásra való képességet, ami a Csík zenekarnak mindig is sajátja volt.
Köszönöm nekik, hogy vállalkoztak a feladatra – engem pedig elkezdtek megtanítani az anyanyelvükre.
Most már én is töröm. Lassan érteget népzene.

A hit beszélgetései (2013)

A katolikus világban 2012 a hit éve volt. A Budai Ciszterci Szent Imre Plébánián beszélgetéssorozatot szerveztünk. Olyanokkal ültem le közönség előtt egy-egy este, akik a plébánia szempontjából meghatározóak. Akiket mindannyian ismerünk – vagy azt gondoljuk róluk. A cél az volt, hogy ne „okos”, értelmiségi eszmecseréket folytassunk, hanem a szív mélyére jussunk el: lelkeket és szíveket vizsgáljunk. Hogy a hit éve ne múljon el fölöttünk nyomtalanul.
Az élő beszélgetések során a közönségnek is módjában állt kérdéseket megfogalmazni. Ezek a mozzanatok is beépültek a leírt szövegbe.
A résztvevőkat arra kértem, rövid visszaemlékezésben írják meg, ők hogyan élték meg ezeket a másfél órákat. A beszélgetések után ezek a személyes élmények olvashatók.

Akik a kötetben szóhoz jutnak:
– Varga Zs. András
– Tölgyesi Alberik
– Urr Ipoly
– Kató Csaba és Bellavics Ágota
– Csikós Tamás és Csikós Éva
– Lengyelné Stróbl Katalin
– Török Tamás és Jordán Kata
– Csányi Tamás
– Süveges Gergő és Rudan Margit („a hóhér akasztása” jeligére)

Apaszem (2012)

Az Apa-kép-írás megjelenése óta sok minden változott; megérkezett például az akkor még ismeretlen Várvavárt: Andris lett szekerünk negyedik kereke. Visszaolvasva a régebbi darabokat arra jöttem rá: ha kitörölném a neveket, sokszor nem is tudnám, kivel esett meg az adott történet.

Egy nagycsalád életében mindig minden változik – és mindig minden ismétlődik. Csak egy valami állandó: az a rácsodálkozás és öröm, ami ezeket az állandóság-változásokat kíséri. Anya időnként bravúrartistának érzi magát: a négy gyerekkel úgy zsonglőrködik, hogy egyszerre tartja levegőben mindegyiket… mert ha bármelyik „leesne”, borulna az egész produkció. Talán minden sokgyerekes háztartás zsonglőrmutatvánnyal ér fel. A művész csak hajigálja a levegőbe a karikákat, elkapja őket, megint feldobja… és közben azért élvezi is a repülés boldogságát, ezt a szemet gyönyörködtető játékot. A mi játékunk négykarikás. Majdnem olimpia. Jöjjenek velem, bemutatom a sportágakat.

Pál apostol. Utazás téren, időn és hangokon át (2011)

Persze, hogy nem tudtam, mire vállalkozom. Pál apostol se tudta. Gryllus Dániel, Sumonyi Zoltán és Halmos Béla se. S a később bekapcsolódó Ferenczi György se.

1991-ben jelent meg a Pál apostol – dalok Pál levelei szerint, az „Ólemez”. Követte Dani és Béla több mint háromszáz koncertje határokon belül és kívül, egy idő után kiegészülve Ferenczi Gyurival és a Rackajammel.
Ez a nyolcfős csapat hallható az „Újlemezen”. A dalok nem változtak, mégis felfrissült és megújult az előadás.

Ehhez a régi-új frissességhez méltó könyvet képzeltem el. S ahogy morfondíroztam, arra jutottam: közelítsük meg sokfelől Pál apostol korát, életét és személyiségét.

Huszonnégy társat találtam a feladathoz.
A kép persze így sem teljes, de sokoldalú és tükrözi azt a páratlan szellemi élményt és intellektuális kalandot, amelyben részem lehetett.

Apa-kép-írás (2008)

Apává lenni nem nehéz. Apának lenni – az az igazi kihívás.
A kötet írásaiból megtudhatja az Olvasó, vajon miért elengedhetetlen a kisgyermekes háztartásba egy szkafander s egy jó rücskös lábtörlő. Kiderül, hogy a hiedelmekkel ellentétben a gyógyszernél nincs finomabb csemege.
S az is világossá válhat, hogy a kamaszkor már a születéskor elkezdődik.
Megismerhet egy apát, akinek minden vágya, hogy jobb, igazibb, eszményibb Apa lehessen.
Ennek a törekvésnek állomásai tárulnak fel soktucatnyi képben. Gyermeki furfangokkal, szülői praktikákkal, családi kalamajkákkal. Egy biztos: az író apának örömet jelent a szülővé válás.
Napról napra, emlékről emlékre. Ezért is ír: hogy felvegye a harcot a felejtés ellen.

Thália és teológia (2003)

„Mi nagyon rossz könyvet írunk, előre látom a teljes kudarcát. Politikailag ugyanis az a könyv érett, amelyben két különböző vélemény ütközik, és az olvasó eldönti, hogy mi az igazság. Mi azonban mindketten a keresztény, katolikus tanítást mondjuk el – más-más szavakkal, de egymással teljes egyetértésben. Politikailag teljesen inkorrekt lesz a könyv, úgyhogy nem sok sikert jövendölök neki.” (Dr. Bolberitz Pál)

Dr. Bolberitz Pál professzor és Eperjes Károly színművész beszélgetését tartalmazza a könyv. Nem mindentudó kiskáté, nem tankönyv, még csak nem is mélyinterjú. Őszinte szavak. Világos gondolatok. Felelősségteljes értékrend. Számvetés – közös dolgainkról. Bár a könyv két, Istenben gyökerező, hívő ember párbeszéde, mégsem kizárólag hívő, illetve vallásos emberek figyelmére tart számot. Egyszerűen arról van szó, hogy két, mélyen hívő és meggyőződését vállaló, önmagával és a világgal békében élő ember megosztja gondolatait egymással és az olvasóval.

Moha bácsi meséi (2001-2005)

Leszkai András (1907-1988) Moha-meséit sokan Kőmíves Sándor hangján ismerték meg.
Később Alberti Árpád kiadott egy kétkötetes gyűjteményt (1994), amely hamar hiánycikké vált.
Ennek a 11 kötetes kiadásnak az a célja, hogy igényes, kisgyermekek számára is könnyen olvasható, gazdagon illusztrált köteteket vehessen kézbe mindenki, aki szívesen költözik – legalább lélekben – egy-egy fél órára Törpeházára.